Az uniós tagállamoknak fontolóra kell venniük az afrikai államok adósságainak eltörlését, hogy enyhítsék koronavírus-járvány okozta gazdasági válságot a kontinensen - nyilatkozta Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szerdán.
A csütörtöki EU-csúcs előkészítéseként Orbán Viktor miniszterelnök szerda délelőtt megbeszélést folytatott Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével, majd délután a visegrádi országok miniszterelnökeivel is egyeztetett - közölte az MTI-vel Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke. A tárgyalást videokonferencia keretében bonyolították le, ahogy a csütörtöki EU-csúcsra is videokapcsolat segítségével kerül majd sor.
„Negyvenkettedik nap. Az Európai Tanács elnökével egyeztettem a válságkezelésről és az uniós költségvetésről” – ezt a rövid hírt közölte saját Facebook-oldalán Orbán Viktor miniszterelnök a holnapi kulcsfontosságú EU-csúcs előtt, majd az alábbi fényképet hozta nyilvánosságra.
Miután a tagállamok kérték, kidolgozott egy egységes iránymutatást az Európai Bizottság arra, hogy hogyan lenne célszerű a koronavírus válság során hozott korlátozó intézkedéseket feloldani, milyen szempontokat kell hozzá mérlegelni és hogyan lenne célszerű benne haladni. A fő üzenet az, hogy az ilyen lépéseket csak fokozatosan és a tagállamok között lehetőleg összehangoltan kell megtenni és a normalizálódás egyik alapfeltétele a nagy volumenű szűrőtesztelési kapacitás megléte – foglalja össze a Bruxinfo.
Elfogadták az EU-tagállami vezetők a külső határok legalább 30 napra lezárását, az egymás közti határokon pedig zöldfolyosókon mehetnek az áruszállítók, az egészségügyi termékek exportját engedélyhez kötik, a jövő hétre tervezett EU-csúcs pedig elmarad, helyette ismét telefonkonferencián egyeztetnek – jelentette be kedd késő este a döntések részleteit Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a tagállami vezetők vészhelyzeti videókonferenciáját követően.
Miközben az EU 2021-2027-es költségvetése egyhangúságot és abból eredően kompromisszumot kíván, a négy fukarnak nevezett országcsoport láthatóan befeszült egy nehézkesen védhető érvrendszer mögé, és ebből az árokból még az Ambiciózus Európa Barátai névre átkeresztelt országcsoport ügyes húzása sem tudta kirántani őket. Így a másfél napos csúcstalálkozón még a büdzsé főösszegéről sem sikerült megállapodni a múlt csütörtök-pénteki rendkívüli EU-csúcson. Magyarország számára mindez összességében azt jelenti, hogy a felzárkóztatási támogatásoknál 20-25% közötti, az agrártámogatásoknál 15-25% közötti vágás várható reál értelemben és a jogállamisági feltételrendszer szankciós szavazásánál a számunkra hátrányosabb szavazási mód az esélyesebb a német kancellár jelzése alapján.
Kétoldalú megbeszélésekkel folytatódott csütörtök késő este Brüsszelben a rendkívüli EU-csúcstalálkozó, amelyen az uniós állam-, illetve kormányfők a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló hosszú távú uniós költségvetésről tárgyalnak - közölte az Európai Tanács elnökének szóvivője.
A legfrissebb jelek szerint a ma kezdődő, bizonytalan ideig tartó rendkívüli EU-csúcson is vitába keveredhet egymással az Európai Unió két legnagyobb tagállama, és az EU-s költségvetés két legnagyobb befizetője: Németország és Franciaország. Mindez jól érzékelteti, hogy extrém nehéz viták várnak a 27 tagállam vezetőire Brüsszelben.
Nem voltak lelkesek a magyar kormány képviselői a múlt pénteken közzétett újabb EU-s költségvetési javaslat láttán – írja saját információira hivatkozva a Magyar Nemzet. A lap azt is megjegyzi, hogy a német pénzügyminiszter és alkancellár a jogállamisági feltételrendszer szigorítását szorgalmazta, így tehát ő sem volt boldog az új javaslatok tartalmától.
Miközben a feszítő keretek miatt a realitás az, hogy csökkenni fog a kohéziós (felzárkóztatási) támogatások volumene a 2021-2027-es uniós költségvetésben sok ország, például Csehország számára, aközben brüsszeli vezetőkkel folytatott tárgyalási után Andrej Babis cseh miniszterelnök azt mondta, hogy elfogadhatatlan az asztalon fekvő javaslat és azt akarja elérni, hogy a kohéziós támogatások nőjenek a javaslatban lévőhöz képest. Szerinte a viták miatt nem is less meg az alku a február 20-i uniós csúcstalálkozón. Közben a lengyel miniszterelnök ennél jóval visszafogottabb nyilatkozatot tett ugyanebben a témában.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben, Charles Michellel, az Európai Tanács, és David Sassolival, a parlament elnökével közösen az Európai Parlamentben tartott pénteki sajtótájékoztatón arra figyelmeztetett, hogy a tapasztalatok szerint az erő nem az elszigeteltségben, hanem a közös munkával felépített unióban rejlik.
Ma közös „elvonulást” tart az Európai Unió három legnagyobb intézményének elnöke a franciaországi Bazoches-ban, hogy megvitassák az EU jövőjét és a jelenlegi geopolitikai kihívásokat, amelyet követően holnap közös nyilatkozatot tesznek – áll az Európai Parlament sajtószolgálatának közleményében.
A németek és franciák gyorsan döntésre akarják vinni a 2021-2027-es uniós költségvetés kérdését és ebben a helyzetben a magyar álláspont még mindig túl merevnek számít, lényegében illúziókat kerget a kormány arról, hogy mennyiben javítható fel az elhozható EU-pénzek volumene – írja brüsszeli szakértőkkel és diplomatákkal folytatott beszélgetései alapján a Bruxinfo. Mindez azért érdekes, mert a hétvégén kiderült: február 20-ra rendkívüli EU-csúcsot hívott össze az Európai Tanács elnöke, és az eseményen kifulladásig, azaz akár több napig is tárgyalhatnak, hogy ne húzódjon tovább az EU egészét érintő stratégiai kérdés rendezése.
Valószínűleg szükség lesz egy, kizárólag a 2021-2027-es uniós költségvetési vitáknak szentelendő rendkívüli uniós csúcstalálkozó összehívására, de egyelőre korai minden találgatás arról, hogy erre mikor kerülhet sor – jelezte csütörtökön Zágrábban Charles Michel.
Miután az EU állam- és kormányfői a tegnap éjjeli csúcstalálkozó záródokumentumába beleírták a nukleáris beruházások elfogadhatóságát a 2050-es klímacél teljesítéséhez és közben feltehetően jelentős, de részleteiben még nem ismert anyagi támogatást is beígértek a karbonsemlegességi átálláshoz, megfordult a cseh és magyar kormányfő hozzáállása és elkötelezték magukat a 2050-es klímasemlegességi cél mellett. Így tehát egyedül hagyták régiós szövetségesüket, a lengyeleket is, igaz nekik teljesen más az energetikai helyzetük és erre a többi tagállam is tekintettel van. Júniusban térnek vissza egy másik EU-csúcson a lengyel helyzetre, addigra ugyanis már részleteiben kidolgozzák az energetikai átállás anyagi részleteit.