A péntek reggel kezdődött EU-csúcson még hétfő reggelig sem született megegyezés, de az álláspontok több témában közeledni látszanak, és így továbbra is van esély, hogy a maratoni tárgyalások végül hétfőn este sikerrel járnak. Az elmúlt 72 óra jelei alapján hat fontos tanulságot rögzítünk.
Itt az idő, az Európai Unió következő, 2021 után érvényes hétéves költségvetésének és az ahhoz kapcsolódó, a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítását célzó csomag elfogadása elengedhetetlen - jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az uniós tagállamok vezetőinek csütörtökre virradóra küldött levelében.
A koronavírus elleni küzdelem jegyében globális adományozói videókonferenciára kerül sor hétfőn, május 4-én, amelynek házigazdája Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke lesz. Ennek apropóján ő, illetve Giuseppe Conte, Olaszország miniszterelnöke, Emmanuel Macron, Franciaország elnöke, Angela Merkel, Németország szövetségi kancellárja, Erna Solberg, Norvégia miniszterelnöke, illetve Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a magyar sajtóban exkluzív felvezető cikket írt a Portfolio-nak. Az esemény hétfőn délután 15-17 óra között élőben követhető lesz az Európai Bizottság weboldalán itt, a programról rövid tájékoztató itt érhető el. Az esemény célja, hogy legalább 7,5 milliárd eurót össze tudjanak gyűjteni.
A globális kezdeményezésben lényegében mindenki részt vehet: kormányok, cégek, pénzügyi és civil szervezetek, alapítványok közvetlenül is tudnak anyagi felajánlásokat tenni itt, a magánszemélyek pedig egyrészt figyelemfelhívással, másrészt a partnerszervezeteknek való pénzküldéssel tudnak segíteni. „A pénz azt szolgálja, hogy a lehető leggyorsabban olyan diagnosztikai eszközöket, kezeléseket és vakcinákat fejlesszünk ki és alkalmazzunk a lehető legtöbb ember esetében, amelyek segítségével legyőzhetjük a világjárványt” - fogalmaznak a vezetők az alább változtatás nélkül közölt felvezető cikkben.
Az uniós tagállamoknak fontolóra kell venniük az afrikai államok adósságainak eltörlését, hogy enyhítsék koronavírus-járvány okozta gazdasági válságot a kontinensen - nyilatkozta Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szerdán.
A csütörtöki EU-csúcs előkészítéseként Orbán Viktor miniszterelnök szerda délelőtt megbeszélést folytatott Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével, majd délután a visegrádi országok miniszterelnökeivel is egyeztetett - közölte az MTI-vel Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke. A tárgyalást videokonferencia keretében bonyolították le, ahogy a csütörtöki EU-csúcsra is videokapcsolat segítségével kerül majd sor.
„Negyvenkettedik nap. Az Európai Tanács elnökével egyeztettem a válságkezelésről és az uniós költségvetésről” – ezt a rövid hírt közölte saját Facebook-oldalán Orbán Viktor miniszterelnök a holnapi kulcsfontosságú EU-csúcs előtt, majd az alábbi fényképet hozta nyilvánosságra.
Miután a tagállamok kérték, kidolgozott egy egységes iránymutatást az Európai Bizottság arra, hogy hogyan lenne célszerű a koronavírus válság során hozott korlátozó intézkedéseket feloldani, milyen szempontokat kell hozzá mérlegelni és hogyan lenne célszerű benne haladni. A fő üzenet az, hogy az ilyen lépéseket csak fokozatosan és a tagállamok között lehetőleg összehangoltan kell megtenni és a normalizálódás egyik alapfeltétele a nagy volumenű szűrőtesztelési kapacitás megléte – foglalja össze a Bruxinfo.
Elfogadták az EU-tagállami vezetők a külső határok legalább 30 napra lezárását, az egymás közti határokon pedig zöldfolyosókon mehetnek az áruszállítók, az egészségügyi termékek exportját engedélyhez kötik, a jövő hétre tervezett EU-csúcs pedig elmarad, helyette ismét telefonkonferencián egyeztetnek – jelentette be kedd késő este a döntések részleteit Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a tagállami vezetők vészhelyzeti videókonferenciáját követően.
Az Európai Tanács megerősítette a hírt, miszerint 30 napja lezárják az EU-t a külföldiek előtt -erről döntöttek ma az uniós vezetők.
Miközben az EU 2021-2027-es költségvetése egyhangúságot és abból eredően kompromisszumot kíván, a négy fukarnak nevezett országcsoport láthatóan befeszült egy nehézkesen védhető érvrendszer mögé, és ebből az árokból még az Ambiciózus Európa Barátai névre átkeresztelt országcsoport ügyes húzása sem tudta kirántani őket. Így a másfél napos csúcstalálkozón még a büdzsé főösszegéről sem sikerült megállapodni a múlt csütörtök-pénteki rendkívüli EU-csúcson. Magyarország számára mindez összességében azt jelenti, hogy a felzárkóztatási támogatásoknál 20-25% közötti, az agrártámogatásoknál 15-25% közötti vágás várható reál értelemben és a jogállamisági feltételrendszer szankciós szavazásánál a számunkra hátrányosabb szavazási mód az esélyesebb a német kancellár jelzése alapján.
Kétoldalú megbeszélésekkel folytatódott csütörtök késő este Brüsszelben a rendkívüli EU-csúcstalálkozó, amelyen az uniós állam-, illetve kormányfők a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló hosszú távú uniós költségvetésről tárgyalnak - közölte az Európai Tanács elnökének szóvivője.
A legfrissebb jelek szerint a ma kezdődő, bizonytalan ideig tartó rendkívüli EU-csúcson is vitába keveredhet egymással az Európai Unió két legnagyobb tagállama, és az EU-s költségvetés két legnagyobb befizetője: Németország és Franciaország. Mindez jól érzékelteti, hogy extrém nehéz viták várnak a 27 tagállam vezetőire Brüsszelben.
Nem voltak lelkesek a magyar kormány képviselői a múlt pénteken közzétett újabb EU-s költségvetési javaslat láttán – írja saját információira hivatkozva a Magyar Nemzet. A lap azt is megjegyzi, hogy a német pénzügyminiszter és alkancellár a jogállamisági feltételrendszer szigorítását szorgalmazta, így tehát ő sem volt boldog az új javaslatok tartalmától.
Miközben a feszítő keretek miatt a realitás az, hogy csökkenni fog a kohéziós (felzárkóztatási) támogatások volumene a 2021-2027-es uniós költségvetésben sok ország, például Csehország számára, aközben brüsszeli vezetőkkel folytatott tárgyalási után Andrej Babis cseh miniszterelnök azt mondta, hogy elfogadhatatlan az asztalon fekvő javaslat és azt akarja elérni, hogy a kohéziós támogatások nőjenek a javaslatban lévőhöz képest. Szerinte a viták miatt nem is less meg az alku a február 20-i uniós csúcstalálkozón. Közben a lengyel miniszterelnök ennél jóval visszafogottabb nyilatkozatot tett ugyanebben a témában.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben, Charles Michellel, az Európai Tanács, és David Sassolival, a parlament elnökével közösen az Európai Parlamentben tartott pénteki sajtótájékoztatón arra figyelmeztetett, hogy a tapasztalatok szerint az erő nem az elszigeteltségben, hanem a közös munkával felépített unióban rejlik.
Ma közös „elvonulást” tart az Európai Unió három legnagyobb intézményének elnöke a franciaországi Bazoches-ban, hogy megvitassák az EU jövőjét és a jelenlegi geopolitikai kihívásokat, amelyet követően holnap közös nyilatkozatot tesznek – áll az Európai Parlament sajtószolgálatának közleményében.
A németek és franciák gyorsan döntésre akarják vinni a 2021-2027-es uniós költségvetés kérdését és ebben a helyzetben a magyar álláspont még mindig túl merevnek számít, lényegében illúziókat kerget a kormány arról, hogy mennyiben javítható fel az elhozható EU-pénzek volumene – írja brüsszeli szakértőkkel és diplomatákkal folytatott beszélgetései alapján a Bruxinfo. Mindez azért érdekes, mert a hétvégén kiderült: február 20-ra rendkívüli EU-csúcsot hívott össze az Európai Tanács elnöke, és az eseményen kifulladásig, azaz akár több napig is tárgyalhatnak, hogy ne húzódjon tovább az EU egészét érintő stratégiai kérdés rendezése.
Valószínűleg szükség lesz egy, kizárólag a 2021-2027-es uniós költségvetési vitáknak szentelendő rendkívüli uniós csúcstalálkozó összehívására, de egyelőre korai minden találgatás arról, hogy erre mikor kerülhet sor – jelezte csütörtökön Zágrábban Charles Michel.
Miután az EU állam- és kormányfői a tegnap éjjeli csúcstalálkozó záródokumentumába beleírták a nukleáris beruházások elfogadhatóságát a 2050-es klímacél teljesítéséhez és közben feltehetően jelentős, de részleteiben még nem ismert anyagi támogatást is beígértek a karbonsemlegességi átálláshoz, megfordult a cseh és magyar kormányfő hozzáállása és elkötelezték magukat a 2050-es klímasemlegességi cél mellett. Így tehát egyedül hagyták régiós szövetségesüket, a lengyeleket is, igaz nekik teljesen más az energetikai helyzetük és erre a többi tagállam is tekintettel van. Júniusban térnek vissza egy másik EU-csúcson a lengyel helyzetre, addigra ugyanis már részleteiben kidolgozzák az energetikai átállás anyagi részleteit.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Visszakapják az önkormányzatok a területeket.
Az ukrajnai háborúról, az EU-val ápolt viszonyról és a magyar gazdaságról is beszélt a kormányfő.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
